Házunk urai, a macskák
Gyerekkorunkban mindnyájan akarunk magunknak egy háziállatot. Legfőképpen egy kutyát, aki gyors, erős, és még a botot is visszahozza, ha eldobjuk. De a szüleink helyette egy macskát vesznek nekünk. Miután kibőgjük és elátkozzuk a szüleinket, hogy többet nem fogjuk nekik elmondani, milyen napunk volt a suliban, még egyszer ránézünk a macskára, és elfogadjuk a tényt, hogy most már vele kell beérnünk.
Macskák. A tévés reklámokban és a képeslapokon, amiket mindig a nagymamák szoktak küldeni születésnapunkra, ami hónapokkal később jön meg, mindig aranyosan játszanak egymással, és látszólag cuki dolgokat csinálnak. De amikor megvesszük őket, akkor tapasztaljuk meg, hogy kik is ők valójában. Ezek a lények leginkább a szőrpamacsokra emlékeztetnek minket, csak azoknál rosszabbak, mivel jó pár éles sarló alakú körömnek hívott késekkel rendelkeznek, amiknek a funkciója esetleges az arcplasztika, a hátmasszás és a tetkóvágás a végtagjainkba. 
Vámpírfogaikkal nem vért szoktak szívni, hanem laptopjainkat és egyéb értékes tárgyainkat szokták működő képtelenné tenni, ha ehhez van kedvük. Bár a fogaik igazán hasznos fegyverek, inkább a sarlóikat szeretik használni. És a fegyvereik törődést igényelnek. Ha nem figyelnek rájuk, könnyen berozsdásodnak. E vészt elkerülve élesíteni is szokták őket. Ezt a tavalyi készletkisöprésben vett Ikea-kanapén végzik el, illetve fából készült bútorokon és szőnyegeken. A jó drágán vett kaparófára meg rá sem néznek, számukra az nem létezik.
Vámpírfogaikkal nem vért szoktak szívni, hanem laptopjainkat és egyéb értékes tárgyainkat szokták működő képtelenné tenni, ha ehhez van kedvük. Bár a fogaik igazán hasznos fegyverek, inkább a sarlóikat szeretik használni. És a fegyvereik törődést igényelnek. Ha nem figyelnek rájuk, könnyen berozsdásodnak. E vészt elkerülve élesíteni is szokták őket. Ezt a tavalyi készletkisöprésben vett Ikea-kanapén végzik el, illetve fából készült bútorokon és szőnyegeken. A jó drágán vett kaparófára meg rá sem néznek, számukra az nem létezik.A macskák napi rutinja nem csak a személyes tárgyaink megrongálásában rejlik. Nagyon szeretik magukat mosdatni is. Napi 8-11-szer is képesek egy pontot alaposan átnyalogatni, főleg ahol megérintettük őket a mocskos kezünkkel. Nyelvük szintén éles, de nem úgy, hogy csípős beszólásokkal tudnak minket bombázni, hanem azzal fésülik át a bundájukat. Ha már az ég nem adott nekik megfelelő kezeket, akkor is megoldják ők.
Senki sem mondhatja meg, mit csináljanak ők. Ha már végeztek a nem túl változatos életmódjukkal, és az 5. kaját is visszautasították, amit kínáltuk nekik, amit már a Marson élő űrlények testéből csináltak, nyugovóra térnek. Kitartóan keresik a legmegfelelőbb helyet, akár többször is ki-be rohangálnak a szobában, csak hogy megleljék azt, ahol a legtöbb tárgy van összesűrítve. Felérve még néhány nem kívánatos dolgot lelöknek, nem érdekelve, hogy a nagyi kedvenc vázája-e vagy családi kép a rokonokkal. Úgyis őt kell szeretned a legjobban más nem jöhet szóba.
A bolyhos házi szörnyeket a természetes élőhelyüktől eltérően kint is megtalálhatjuk. Ilyenkor általában ugyanazt csinálják, kivéve, ha meglátnak egy másik élőlényt. Ilyenkor túlélő módra váltanak, nem számít, hogy most ettek, annak a lénynek pusztulnia kell. Ez idő alatt még sátáni, démonoktól származó hangokat is kiadnak. Üzenik a szülőföldnek, hogy hamarosan új vendégük lesz. A fűhöz lapulva nesztelen léptekkel közelednek áldozataikhoz. Ha sikeresen elkapták, még eljátszadoznak velük. Hadd legyen halálfélelme az amúgy már sokkban lévő prédának. A játékidő végeztével végeznek velük. Természetesen nem eszik meg őket. Nem esznek ők ilyen tisztátlan állatokat. Úgy döntenek, most az egyszer kedvesek lesznek veled, és odahozzák neked. Hangos nyávogással odacsalnak téged, és hangos dorombolással jelzik, hogy most nagyon büszkék kell, hogy legyünk rájuk.Apukánk meg nézi a döglött egeret, és közben azon gondolkozik, miért nem követ vett nekünk háziállatnak.
Pózer Bernadett, Szücs Dorina
Annak érdemes elolvasnia, aki szereti a puzzles könyveket, illetve akit nem ijeszt meg az író költői stílusából adódó néhol teljesen bonyolult - inkább már versnek mondható - mondatai. Bár így is sokan vannak, akik unalmasnak és érthetetlennek találják a könyvet, vagy esetleg nem is jutnak el a végére, mert feladják, mondván, hogy a detektív depresszív önmarcangoló gondolatai nem izgalmasak. Ami részben igaz, nagyon lassan halad a könyv, illetve a fejezetek nem összefüggőek, így még jobban össze zavarhat minket a történet. Egy semmitmondó össze-visszaságnak látszik, és elég nehezen értelmezhető olvasmány is, ami miatt teljesen katasztrófának tűnhet az egész, de a végén a nem várt fordulat mindent a helyére tesz, megmagyaráz és az olvasó ott marad magába zuhanva napokig agyalva rajta. Ám nagyon könnyen megeshet, hogy a vége majd mégjobban össze zavar. Ha tudsz benne értelmet találni, akkor nagyon meg tud fogni a nyomozó depresszív gondolatmenete. A könyv értelmét szerintem mindenki máshogy vetíti le magának, az akkori élethelyzetedtől függ, mit vált ki belőled, mit látsz meg, mit titulálsz a könyv mondanivalójának.
Akik szeretnek olvasni, tudhatják, hogy Colleen Hoover – ahogy többen hívják CoHo – a korunk egyik legjobb írója. Nem egy tipikus romantikus író, legtöbb könyvében inkább a párkapcsolatok, házasságok problémáit fogalmazza meg. Eszméletlenül jól ír, ezért is van ennyi rajongója, szerintem.
Egy olyan mágikus hatalommal bírók tanintézménye a Solomancia, ahol a bukás szó szerint halált jelent. (A veszedelmes iskola, bármennyire is hihetetlen, csak egy kis ízelítő a külvilághoz képest a diákok számára.) Itt nincsenek tanárok, sem szünidők. Maga az intézmény az úgynevezett tanító, melynek szinte saját akarata van, és úgy formálja a tanulók életét, ahogyan akarja. Ezért a diákok csak úgy élhetik túl az akadályokat, ha összefognak. A túlélés fontosabb, mint bármilyen jegy, mert az iskola nem kímél, és nem engedi távozni diákjait, amíg le nem teszik a záróvizsgát... vagy amíg meg nem halnak. Minden lefolyócsőből, a menzai kajákból, az osztálytermekből, az alagsorból, és még ezernyi helyből, illetve tárgyakból úgyszintén halálos szörnyek lesnek a tanulókra.