SLUKK 2024/25 1. szám

A Kodóban hagyománynak számít, hogy a gólyaavatás mindig a Kodós héten van. Idén végre én is megtapasztalhattam azt, aminek nyolcosztályos gimnazistaként négy évig csak a szemlélője voltam, és gólyaként azt kell mondanom, a végzősök idén is igazán kitettek magukért, hogy felejthetetlen élményekkel zárjuk a hetet.A gólyaavatásnak az egyik legviccesebb része a beöltözés: mindenkinek a végzősök által kitalált jelmezben kell lenniük az avatás napján. Ez azt jelentette, hogy az A-soknak 101 kiskutya-jelmezben, az Ny-eseknek cowboy-ként, a C-sek a strandruháikban, az S-esek pedig Hupikék Törpikéknek öltözve jelentek meg. Az osztályfőnökök sem maradtak ki, és csatlakoztak az osztályukhoz. A mi osztályfőnökünk Szörnyella-jelmezben támogatott minket. Egy kis idő után megszoktam a füleket és az orrot.
A gólyáknak a délutáni avatásra is beöltözve kellett menniük, és reménykedtek, hogy nem szívatják meg őket túlságosan a végzősök. A zsűri tagjai a királyjelöltek voltak, akik értékelték és pontozták a próbálkozásainkat. Az öt végzős osztálynak mind három-három feladatot kellett kitalálnia, amit minden bejövő osztályból az adott feladatra küldött embereknek kellett megcsinálniuk. A B-sek kezdték, és a gólyáknak labdákat dobálva kellett amőbázniuk, és egy vécépapír-guriga segítségével kellett magukhoz húzniuk egy pohár vizet. Majd, annyi fekete dolgot kellett gyűjteniük az iskolában, amennyit csak tudtak. A másodikak a C-sek voltak, akik azt kérték, hogy a kampányfilmjük egyes jeleneteit szinkronizáljuk, de oda nem illő témákkal. A következő feladat során az egyik embernek bekötött szemmel egy bikinit kellett a másik hátára rajzolni, majd a pólót megfordítva bemutatni a mesterműveket. Ez után következett a pereclimbó: a gólyáknak le kellett enniük a pereceket a fonálról, miközben az egyre lejjebb került. A következők az F-esek voltak, akik igazán szokatlan feladatokat is adtak, mivel a rátermett szakácsoknak meg kellett sütni egy nyers tojást, ahol és ahogy akarták. Volt, aki a szomszédos cukrászdában próbálkozott, valaki pedig maradt a gazdasági iroda mikrójánál. A második feladat az üzletembereknek kedvezett: el kellett cserélniük egy piros tollat a legértékesebb dologra, amire csak tudták. Végül, a gólyáknak bekötött szemmel kellett
megtalálniuk a párjukat, miközben mindkettőjüknek ugyanazt az állathangot kellett kiadniuk. Utána következtek az N-esek, akik egy portrét kértek a királyjelöltjükről 5 perc alatt, de a vállalkozó művészeknek a szájukban kellett tartaniuk az ecsetet. Ezt követően a gólyák egy dobozból kóstoltak üdítőket, és ki kellett találni, hogy milyen márkájúak voltak. Miközben ez a két feladat folyt, minden osztályból egy-egy embernek az iskolán kívül kellett szelfiznie egy zöld dologgal, ami nem lehetett se növény, se ruhadarab. A mi osztályunk gyorslábú gólyája a megadott tíz perc alatt a boltba rohant, és lőtt egy képet a sportszeletekkel. Végül következtek az S-esek, akik kötélhúzóversenyt rendeztek, miközben az osztályok táncosai egy koreográfiát találtak ki a megadott zenére. Az utolsó feladat egy cipőtorony-építő verseny volt, és utána izgatottan vártuk az eredményeket. A 4. helyezettek az NY-esek lettek, a 3. helyet mi, az A-sok szereztük meg, a 2. helyen a C-sek végeztek, és a gólyaavatást végül
az S osztály gólyái nyerték. Azt hiszem, minden végzős és gólya maradandó élményekkel gazdagodott.
Írta és az illusztrációkat készítette: Schável Anna 9.A
Párizs – Versailles – Disneyland
2023. április 8-14.
Elsőre minden nehéz, így a Kodó első francia útja sem volt könnyű. Nem volt könnyű megszervezni, buszozni, egymáshoz alkalmazkodni, keveset aludni. De az élmények, a látnivalók mindenért kárpótoltak bennünket. Nézzük sorban, hogy miben volt részünk.
A hajnali indulás után buszoztunk, buszoztunk és buszoztunk, szállás Metzben. Kibírtuk. A második napon Reims következett, a katedrális csodálatos, a rózsaablakok meseszépek. Amit viszont mindenkinek látni kell, az a mosolygó angyal. Lehet találgatni, hogy mire gondol az angyal, illetve gondolt a szobrász... 😊 A kép magáért beszél.
Délután megérkeztünk fő úti célunkhoz, azaz Párizsba. Hihetetlen! 10 millió ember lakik itt!!! Rengeteg látványosság, rengeteg ember, rengeteg turista, rengeteg séta, rohanás egyik helyről a másikra. Csak kapkodtuk a fejünket. Idegenvezetőnk -Sándor- meg csak mondta, mondta fáradhatatlanul: Sacré Coeur, Festők tere, Moulin Rouge.Este megékeztünk szállashelyünkre, a Camping Le Chêne Gris-be. Ez volt a főhadiszállásunk 4 napig.
Harmadik nap ismét Párizs utcáit róttuk. Notre Dame, Sorbonne, Luxemburg kert és a Louvre. Láttuk az egyiptomi hieroglifákat a kőtáblákon, Mona Lisa mosolyát, Delacroix festményeit... leírhatatlan élmény volt! Negyedik nap reggelén Versailles felé vettük az irányt. Az ott látott pompa, fényűzés szinte felfoghatatlan. Rengeted aranyozás, túldíszítettség, mindenhol márvány, óriási csillárok.
Délután ismét Párizsba utaztunk, az Eiffel tornyot vettük célba. Itt sok-sok várakozás után a türelmesek feljutottak a fémépítményre és csodálatos látványban volt részük. Utána a csapat egy része sétahajózott a Szajnán. Közben végig hol esett, hol nem esett. Egész végig változatos volt az időjárás, ahogy mondják: szeszélyes áprilisi. De nem szegte kedvünket, hősiesen dacoltunk az elemekkel! 😊
Ötödik napon kettévált a csapat. A többség a Disney parkba ment, ott tölthetett el egy felejthetetlen napot. Hihetetlen részleteséggel megvalósított mesevilág tárult elénk. Ezt látni kell, érezni kell. A csapat másik fele a Loire menti kastélyok felé vette az utat. Újabb hosszú buszozás, újabb fantasztikus épületek. Elsőként Chambord-i vadászkastélyt néztük meg, majd az Ambois-i kastély következett. Itt élt és alkotott Leonardo da Vinci életének utolsó időszakában. A kertje olasz mintára épült, ekkor éppen csodálatosan sütött a nap, így gyönyörködhettünk a gömb alakú bokrok együttesében.
![]() |
![]() |
![]() |
Az utolsó párizsi napunkon a Diadalívet nézhettük meg kissé rossz időjárásban, majd sétáltunk egyet a Champs-Élysées-n. Utolsóként a Fragonard parfümjeit szerettük volna megnézni, szagolgatni, de sajnos a tüntetések miatt erről le kellett mondani. Ekkor már tavaszi verőfényes idő lett, így sétáltunk egyet a Tuileriák kertjében mielőtt búcsút vettünk Párizstól. A tüntetések miatt hatalmas dugóba kerültünk, így csak késő este érkeztünk ismét Metzbe aludni. Majd reggel indulás haza, busz, busz, busz. Amikor átléptük az osztrák-magyar határt a busz karaoke klubbá alakult. Így jó kedvvel, vidáman érkeztünk haza, még Fehérvár határában is énekelt a hős, kitartó 😊 csapat.
Összeségében egy nagyon jó hangulatú, élményekben gazdag kiránduláson vehettünk részt, amiben alaposan elfáradtunk. De jó volt, visszamennénk. Sokszor. 😊
![]() |
![]() |
![]() |
Végezetül következzen pár vélemény:
Gedő Laura: „Nagyon nagy élmény volt a francia nyelvet valós helyzetben használni, és az is, hogy lehetőségem volt a barátaim társaságában megismerni az ottani kultúrát, embereket.”
Domokos Eszter: „Nagyon jól éreztük magunkat és nagyon szép helyeken jártunk. Remélem lesz még lehetőség Gugolya Tanárnővel utazni.”
Füzi Hanga: „Nagyon élveztem ezt a hetet. Érdekes volt megnézni a város nevezetességeit, az épületek gyönyörűek voltak. Ha legközelebb is lesz ilyen lehetőség, nem fogom kihagyni!”
Horváth Lili: „Nekem nagyon tetszett ez az út. Magával ragadott az egész város és a környezet. Számomra egyértelművé vált, hogy vissza szeretnék menni oda és 100%-ig kifizetődő volt. Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget! Örök emlék marad számomra!”
Molnár Simon: „A kedvenc részem az Eiffel-torony meglátogatása volt. Egy ilyen híres látványosságot ilyen könnyen meglátogatni remek volt. A toronyból egész Párizst be lehetett látni és nagyon jó képeket lehetett csinálni. Emellett szintén pozitív élmény volt többek között a Louvre, Versailles, illetve a gyalogos városnézés Párizsban. A sofőrök és az idegenvezető pedig nagyon jó fejek és segítőkészek voltak.”
Szalai Sándor: „A busz kényelmes volt, a sofőrök pedig pontosak és kedvesek. Az idegenvezető rengeteg fontos és érdekes információt osztott meg a történelmi helyekről és programokról és ezzel csak színesítette utunkat. A legjobb program a Disneyland volt, rengeteg jó hullámvasúttal és látványossággal, de az Eiffel tornyot is nagyon élveztem. A templomok és kastélyok gyönyörűek voltak és az idegenvezető segítségével a történelmi hátterüket is megtudhattuk.”
Major Eszter: „ Nagyon élveztük az utat. Az iskolatársainkat is jobban megismerhettük. A szabadidőnkben megismerhettük Párizs kávézóit és éttermeit és a nyelvet is lehetett gyakorolni. Nekem a Louvre tetszett a legjobban, mert láthattam a Mona Lisát!”
Kocsis Abigél: „Nekem egyértelműen az volt a legjobb dolog, hogy életemben először olyan dolgokat láttam, mint még soha és nem tudom, hogy lesz-e még valaha alkalmam arra, hogy felmenjek az Eiffel-torony tetejébe, vagy lássam a Mona Lisát, vagy sétálgassak a Diadalív körül, mert sajnos nem vagyok egy világjáró, ezért nagyon köszönöm a lehetőséget, minden tetszett!”