A logisztikai munka rejtelmei és szépségei

Több helyen olvastuk már ezt a fogalmat, hogy logisztika, de eddig nem tudtuk igazán mit jelent ez a szó, mivel foglalkoznak ezen a területen az emberek? Miért is jó logisztikusnak lenni? Interjú alanyunk egyikünk édesanyja, Valacsay Éva, aki egy multinacionális termelő cégnél dolgozik Székesfehérváron. Sok mindent hallottunk már erről a szakmáról, de igazán részletesen még nem beszélgettünk erről. Az interjúban tegeződünk, mivel régóta ismerjük őt. (Az interjúhoz kapcsolódó cég nevét valamint, hogy konkrétan mit gyárt, nem írtuk le, mivel nem kértünk engedélyt erre a vállalattól. Illetve úgy tettük fel a kérdéseket, hogy az közvetlenül ne kapcsolódjon egy konkrét vállalathoz.)

Mi az, hogy logisztika illetve mi a feladata?

A logisztika alapfeladata nagyon leegyszerűsítve az anyag vagy áru megfelelő minőségben, a kért mennyiségben és időben a rendeltetési helyére történő eljuttatása. A supply chain management feladata ezt megszervezni.

Mit jelent az, hogy supply chain management?

Az ellátási lánc (anyag, áru útjának) megszervezését, az ehhez szükséges megfelelő képzettségű dolgozók és eszközök biztosítását supply chain managementnek hívjuk. Minél nagyobb egy cég, annál összetettebb és bonyolultabb ez a feladatkör.

Mit jelent ez egy multinacionális (nemzetközi) termelő cégnél?

Egy termelő cégnél be kell tudni időben szerezni az anyagot a termeléshez. Ezt raktározni kell, majd ezt el kell juttatni a termelésbe a raktárból. Itt a késztermék legyártása és a csomagolása után a termék bekerül a késztermékraktárba, ahol raktározzák, amíg kiszállításra kerül az áru a vevőhöz.

Egy termék előállításához nagyon sokféle alapanyagot kell beszerezni egyszerre több beszállítótól. Valamint általában egy nagyobb vállalat nem csak egyféle terméket gyárt. Ami még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a vevők köre is széles palettán mozog, akiket időre kell kiszolgálni.

Melyik területen dolgoztál eddig a logisztikán?

Gyártástervezőként kezdtem (ő az, aki megadja a termelésnek mit, mikor és mennyit gyártson), majd projektekkel foglalkoztam, később a gyártástervezők és vevői kapcsolattartók csoportvezetője voltam. Ezután átkerültem a központi logisztikára, a beszerzés területére. Jelenleg pedig ismét projektfeladatokkal foglalkozom. Új termékek bevezetésének logisztikai támogatását végezzük több kollégámmal együtt.

Akkor ez azt jelenti, hogy már régóta dolgozol ennél a cégnél.

Igen, idén lesz 20 éve.

Nem unalmas ugyanannál a vállalatnál eltölteni ennyi időt?

Nem gondolnám, hogy az lenne. Mint ahogy említettem több területen is dolgoztam, illetve kipróbálhattam tudásomat, képességeimet a logisztikán belül, valamint mindig érdekes és változatos feladatokat kaptam. Csoportvezetőként pedig lehetőségem volt megmutatni vezetési képességeimet is. Itt már nagyobb felelősségem volt, mivel nem csak a napi munkában kellett megfelelnem, hanem egy csapat napi munkáját kellett irányítanom, illetve olyan riportokat, beszámolókat kellett összeállítani a munkánkról, ami alapján a felső vezetőség döntéseket hozott.

Akkor ez azt jelenti, hogy szeretsz ennél a cégnél dolgozni?

Igen, szeretek. Mint ahogy említettem változatos a munkám. Emellet sok más területtel együtt dolgozom a logisztikán kívül, mint például a mérnökség, termelés, pénzügy. Betekintést nyerhetek a közös munka során az ő munkájukba is, megismerhetem, hogy mivel foglalkoznak, miért fontos az ő munkájuk.

Ami nagyon jó dolog még, hogy más országok embereivel is kapcsolatba kerülök a munkám során, amit többek között annak köszönhetek, hogy egy multinacionális környezetben dolgozom. Napi szinten tartjuk a kapcsolatot a konszern (több vállalatból álló cégcsoport) más egységeivel. Például németországi, mexikói, kínai kollégáinkkal. Valamint lehetőségem volt illetve van a munkám során a vevőinkkel, beszállítóinkkal is együtt dolgozni. Ezek mind a logisztikával együtt járó feladatok is egyben.

Tudnál említeni néhány nagyobb vevői nevet, akiknek szállítotok?

Igen, például BMW, Audi, Daimler, Porsche.

Melyik területen dolgoztál illetve dolgozol a legszívesebben?

Nehéz választani. Mindegyik terület szeretem illetve szerettem csinálni. Talán a mostani feladatomat szeretem a legjobban, mert itt tudom kihasználni legjobban a különböző területeken (beszerzés, gyártástervezés, vevői kapcsolattartás) megszerezett tudásomat. A projektes munka egy összetettebb gondolkodásmódot kíván meg, mivel egyszerre kell gondolkozni beszerzési, tervezői szemmel. A feladatok itt nehezebben határolhatóak el az egyes munkaköröktől.

Van-e olyan terület, amelyet szívesen kipróbálnál még a logisztikán belül?

Érdekesnek tartom a munkát a raktározás területén. Például kiszámolni azt, hogy mekkora az optimális raktárhely mérete az alapanyagoknak a vevői igények, az alapanyag beszerzés gyakorisága és az alapanyag méretei alapján. Vagy az anyag útvonalának optimális megtervezése az alapanyag raktárak, a termelés és a késztermék raktárak között.

Szerinted milyen képességekkel, készségekkel illetve tudással kell rendelkezni annak, aki logisztikai területen szeretne dolgozni?

Aki ezt a pályát választja, mindenképpen tanuljon nyelveket. Ma már az angol nyelv alap, de a több nyelv ismerete segít az elhelyezkedésben a munkaerőpiacon.
Továbbá tudni kell rendszerben gondolkodni. Fontos a gyors döntéshozatali képesség, és a logikus gondolkodásmód.
Aki ezt a pályát választja, szeressen emberekkel együtt dolgozni, valamint jó csapjátékosnak kell lennie, mivel egy feladat elvégzése általában több emberen múlik.
Fontos még, hogy otthonosan mozogjon a Microsoft Office programok használatában, mert például a nagy mennyiségű számadatok feldolgozása jó Excel ismeret nélkül nem fog menni.
Valamint nem árt, ha van egy logisztikai vagy gazdasági diplomája az embernek, főleg ha tovább szeretne lépni (specialista lehessen egy adott területen) ill. vezető beosztásban akar dolgozni.

Köszönjük ezt az érdekes és számunkra tartalmas interjút. Reméljük, hogy sikerült betekintést nyújtanunk az interjú olvasóinak a logisztika rejtelmeibe és szépségébe.

Készítette: Tóth Martin, Nánási Máté 9.B

Euphoria

Az Euphoria című sorozat 2019 júniusában jelent meg az HBO-n. A sorozat eddig még csak egy évaddal büszkélkedhet, de a készítők már bejelentették a második évad készítését. A sorozat műfaja tini dráma, a szó legszorosabb értelmében. A főszereplők közé tartozik Zendaya, Hunter Schafer, Jacob Elordi, Barbi Ferreira és még jó pár tehetséges és fiatal színész.

A történet a 17 éves drogfüggő Rue-ról és egyéb problémákkal küzdő iskolatársairól szól. Megjelenik a transz neműség, az erőszak és a szexualitás egyaránt, nem véletlenül 18 éven felülieknek ajánlott. Beleláthatunk egy tökéletesnek hitt család titkaiba, meggondolatlan döntések következményeibe és az önmagunkkal valamint a drogokkal való küzdelem nehézségeibe is.

A sorozat olyan élethelyzeteket dolgoz fel, amibe akárki belekerülhet, főleg a mai világban. Nagyszerűen mutatja be a szenvedést és a boldog pillanatokat egyaránt, amik elsősorban a színészek remek alakításának köszönhető. A vizuális élmény elég vegyes. Néhol nyers, de van ahol tündérmesébe illő. Minden elismerésem a készítőké, mert ilyen komoly témákat nagyon ritkán vállalnak be a filmkészítők, főleg nem egyszerre többet. Nagyon bátor dolognak tartom, hogy megmutatták a függőség, a depresszió és más problémák valódi kinézetét. Sajnos, ezek azok a témák amikről senki nem szeret beszélni és inkább úgy teszünk mintha nem is léteznének, pedig nap mint nap közbevesznek. Remélem, hogy a sorozat felnyitja egy kicsit az emberek szemét az ilyen problémákkal kapcsolatban.

Véleményem szerint ez a legőszintébb sorozat, amit láttam. Olyan egyszerű mégis bonyolult. Talán már túlságosan is valós, amitől teljesen bele tudom élni magam. A gondolat, hogy mindez akár velem is vagy egy ismerősömmel is megtörténhet, sőt meg is történik, nagyon emberivé teszi számomra ezt a sorozatot. Közelebbinek érzem magamhoz, mint eddig bármilyen más filmet vagy sorozatot.

Tóth Nikolett

9.b

Visszatért a családi farsang

Hétvégén részt vettem egy hagyományos farsangi álarcosbálon. Hagyományos, mert a főszerepben a jelmezek voltak.

Miért tartom mégis olyan témának, amiről írni szeretnék nyilvánosságnak is akár? Mert lenyűgözött. Több oka is van. Egyrészt mert családi farsangnak volt meghirdetve, és valóban az is volt. Több család öltözött be egy adott téma köré. Voltak, akik „reggelinek” öltöztek be (sült szalonna, tükörtojás, rántotta), volt házaspár, akik rendőr- és rabként érkeztek. Volt, akit a mese ihletett meg: Piroska, farkas, vadász és nagypapa (nagymama helyett fiú résztvevőként). A modern mese is képviselte magát Lilo és Stitch személyében, de "állatkertet" is hoztak: zebra, vadló, méhecske, kutya, sárkány (na jó, tudom, hogy mesés állatkert, de érti, aki látja).

Ami azonban igazán megható volt, az a háttérmunka, a szervezők személye és motivációja. Két fiatal srác, egy testvérpár agyából pattant ki az ötlet gyerekkori élményeikből merítve. Pár éve elköltözött a család Fehérvárról. De ők maguk kicsit itt maradtak... Végül ez a kötődés késztette a 17 és 19 éves srácokat arra, hogy másoknak is örömet szerezzenek. Az egész este mutatta, mennyi időt és energiát fektettek be egy régi hagyomány felélesztésébe. A gyerekeknek szóló programok, a táncház, a játékok, a bemutatók (R.G., versenytánc, mazsorett), a helyszín színvonala (VOKE), a tombolatárgyak mennyisége és meghökkentő tárgyai. Megkeresték a Vasas SE- et, a Vidit, az Alba Fehérvár A19-et, Sebestyén Dalma úszót, Rubint Rékát, Berg Juditot, Dér Henit, Fürdős Hét, Mága Zoltánt, megszólították Nyíregyházi Állatparkot, a zalakarosi Aquincum Hotelt, az Elevenparkot, a Kockaparkot, a Puskás Akadémiát stb. Nem tudom felsorolni az összes felajánlást. De számtalan dedikált könyv és CD volt a nyeremények között. Úgy tűnt, mindenki megérezte, hogy egy kicsit többről van szó, mint egyszerű megkeresésről. Hogy ezek a fiúk szívvel, lélekkel akarnak hagyományt teremteni, élményt adni.
Talán ennek köszönhető, hogy a televízió is megjelent a helyszínen. A Fehérvár TV élő adásban közvetített egy rövid riportot, de ők maguk továbbították az M1-nek is az anyagot.

Mindennek tetejébe el kell mesélnem azt is, hogy milyen hagyományt követtek: családjuk mindig aktív szervezője volt fiatalon mindenféle ifjúsági bulik szervezésének. Amikor családot alapítottak, folytatták, amíg bírták. De egy idő után elfogyott az energia, más lett a fontos.
Most ők következtek, követték a mintát. Viszont bevonták az egész családot... Így a jegyszedők a nagyszülők voltak, a gyerekprogramokban a pedagógus nagynénik segédkeztek, az unokatestvérek vitték a táncházat és így tovább...

Beszámolóm végén eszembe jut, hogy ez így igazából családi farsang volt a négyzeten.

Készítette: Vajay-Horváth Anna

Kritika és előítélet

Egyre több a kritikus ember. Beleértve magamat is. Mindenkinek van egy saját véleménye. Amivel természetesen nincs is semmi probléma. Legalábbis szerintem. Ugyanis, ha meglátunk az utcán egy embert, bemutatnak nekünk valakit, van egy első benyomás, vélemény. Az már más dolog, hogy kimutatjuk-e, mit gondolunk, esetleg ki is mondjuk. Viszont alapjáraton ez nem túl jó tulajdonság. Sajnos ezt saját tapasztalatból mondom. Erre szokták mondani, hogy az ilyen emberek biztosan nem elégedettek magukkal. Ezért keressük másban is csak a hibát, a rosszat. Ezt nem tudhatjuk...

Mint már említettem, elég kritikus személy vagyok, és ítélek úgy, hogy nem is ismerem az illetőt. Csak sétáltam az utcán és nem bírtam ki, hogy ne szólaljak meg, hogy ne mondjak semmi rosszat, ami nekem nem annyira tetszik máson. Észrevettem, tudtam, hogy én milyen vagyok, de valahogy nem tudatosult bennem, hogy ezzel megbánthatok embereket. Nem is annyira izgatott ez az egész. Azonban az utóbbi időben ezen kimondottan sokat gondolkodtam. Miért csinálom én ezt? Ez nekem jó? Boldogabb leszek ettől? Természetesen nem. Foglalkoztatott a téma. Hogy őszinte legyek, nem is kicsit. Próbáltam megfejteni, mi válthatta ki ezt belőlem. Végül nem sikerült rájönnöm, de abban biztos voltam, ezen változtatnom kell. Így is lett. Eleinte nem volt egyszerű „visszafognom” magam, de mostanában jelentősen csökkentek a negatív megnyilvánulásaim. Ami nekem tényleg nagy előre lépés, ráadásul ez így mindenkinek jobb. Persze mindig van hova fejlődni...

A kritikusságom ellenére, nem a külső alapján választom meg a barátaim, azt, hogy kivel beszélgetek. BÁRKIVEL! Szeretem megismerni az embereket. Azt ugyanis nem látjuk kívülről, hogy kinek milyen a személyisége, mekkora szíve van, milyen jó ember.

Bármilyen társaságban is vagyok, vannak olyan esetek, ahol előkerül valamilyen szinten a kibeszélés, esetleg előítélet. Manapság sok ember már külső alapján ítél. Ami megint csak rossz tulajdonság. Nemhogy megismernék először, milyen is valójában az a személy, hogyan viselkedik, miket szeret, aztán eldönteni, hogy szimpatikus, vagy sem.

Így összegezve az egészet. Lehet, hogy most kicsit magam ellen fordultam, ugyanis jó pár negatívumot elárultam magamról. De hát csak őszintén, nem igaz!? Gondoltam miért ne? Tehát én azt mondom, legyünk jóval elfogadóbbak. A jót is lássuk meg. Sőt! Keressük a jót. Sosem tudhatjuk, mi rejlik egy adott személyben. Az előítéletről annyit, legyünk nyitottak, beszélgessünk, ismerjük meg a másikat. De semmiképp ne feltételezzünk olyan dolgokat, ami valójában nem is úgy van.

Készítette: Turu Laura

Környezettudatosság

Napjainkban globális felmelegedés fenyegeti Földünket. De mi is az a globális felmelegedés? Ez a fogalom a Föld átlaghőmérséklet növekedését jelenti. A felmelegedés fő okai az emberi tevékenységek, a magas szén-dioxid kibocsájtás. A 20. században és különösen az utóbbi évtizedekben ez gyorsabb volt, mint a megelőző néhány évszázadban. A rossz hír, hogy ez a folyamat várhatóan folytatódik.

Mit tehetsz te azért, hogy lassítsd ezt a folyamatot? Nyilván egymagad nem tehetsz ez ellen semmit, de ha mindenki próbálna leadni az igényeiből, spórolna, és nem pazarolna energiát, vizet, és egyéb erőforrásokat, akkor az emberek lassíthatnák ezt a folyamatot. Ehhez persze „globális együttműködés” kell! Ha például lekapcsolod a lámpát ott, ahol éppen nincs senki, akkor energiát takarítasz meg. Ha lehet, akkor kerüld a kádban fürdést, maradj a zuhanyzásnál. A zuhanyzáshoz kevesebb meleg víz szükséges, a víz melegítésekor pedig energiára van szükség, így ha kevesebb meleg vizet fogyasztasz, akkor energiát spórolsz meg.

Ha megy a fűtés, akkor ne az utcát fűtsd! Persze télen is kell szellőztetés, de huzamosabb ideig ne nyisd ki az ablakot, ha megy a fűtés, hisz olyankor rengeteg energiát pazarolsz.

Co2-t persze más is termel sajnos. Az autók és a gyárak rengeteget bocsájtanak ki belőle.

Az elektromos autó vajon jó megoldás? Ezt személy szerint nem tudom megválaszolni, de egyes internetes cikkek szerint nem, ugyanis az autó, és az akkumulátorok előállítása során az üzemanyag égetéskor megspórolt Co2 ugyan úgy létrejön.

Miért nem használnak több megújuló energiaforrást? Az ilyen kérdéseknél általában mindig kapunk valamilyen észszerűnek tűnő magyarázatot, amely néha egy baromság is lehet, ha jobban belegondolunk. Most egy példát hoztam ide. Ez pedig nem más, mint a szélerőmű. Azt mondják, azért nem jó a szélerőmű, mert lecsapja a madarakat. Hát én szeretem az állatokat, de amelyik madár nem vesz észre egy szélerőművet, az hadd menjen, nem? De lehet persze, hogy a nagy részük észreveszi, csak van az ilyen „kamikaze” madár, aki gubbaszt a faágon az erőművet nézve... majd megszólal: „Én nem kerülök” – PUFF. De persze van aki azt mondja, hogy oké, igaz, de az éjszakai madarak nem látják az erőműveket. Melyik éjszakai madárra gondoltál? Hát például a bagoly. A bagoly? Akinek akkora szeme van, mint a tehén feje, ráadásul 180 fokban forog a feje? Hát nem elég, hogy odafelé az erőművet nézi, de még visszafelé is. Természetesen ez csak a poénos része volt, nem kell komolyan venni, de néha azért érdemes elgondolkodni az ilyen dolgokon.

Mindenképpen jó, ha óvjuk a környezetünket hiszen ez nagyon fontos az emberiség jövőjére nézve. Próbáljunk odafigyelni arra, hogy ne szennyezzük a Földet! Befejezésül pedig Gurabi tanár úr bölcs gondolatát hoztam el, ami így szól: „Nem kell félnünk a globális felmelegedéstől, hiszen az élet nem fog megszűnni ilyen könnyen. Maximum az emberiség fog eltűnni.”

Szerkesztette: Varga Kristóf; Balogh Dániel
Copyright © 2009 Kodolányi János Gimnázium
H-8000 Székesfehérvár, Szabadságharcos út 57. Tel: 22/502-331
Impresszum

EFOP LOGO