Interjú egy felvételizővel

A legaktuálisabb téma most az iskolával kapcsolatban talán a felvételi. Ezért mikrofonvégre kaptunk az egyik mostani felvételizőt, Mányoki Kittit. Feltettünk neki pár kérdést azok közül, amik a diákokat a legjobban foglalkoztathatja. Ha még te is a felvételi előtt vagy akkor mindenképp olvasd el ezt, de ha nem, akkor is, mert biztos érdekel az, hogy más hogyan élte ezt meg.

1. A matek általában mindig nehezebb szokott lenni, de azért érdekelne, hogy idén melyik volt a nehezebb?

Igen, én is arra számítottam, hogy a matek nehezebb lesz de, igazából szerintem ugyanolyan nehezek voltak. A magyarral viszont több bajom volt, rosszabb is lett, mint a matek. De nem is gyakoroltam rá annyit és a teszt felvételik alapján sem számítottam nagyon jóra, szóval annyira nem lepődtem meg az eredményen.

2. Minden évben van egy feladat, ami felkavarja az állóvizet, ez szerinted most melyik volt?

Igazából nekem egyik sem volt olyan, ami felkavarta volna. Mindegyiket normálisnak találtam. Bár a magyarban a szemétgyűjtős érdekes volt. Az a feladat egyáltalán nem tartozott oda. Nem volt nyelvtani, sem irodalmi tartalma a feladatnak.

3. Szerinted milyen hamar kell elkezdeni készülni a felvételire?

Szerintem már nyár közepén el kell, én sajnos elhanyagoltam. De muszáj elkezdeni korán, hogy ne legyenek túl újak a feladatok és a témák. Valamint fontos, hogy mindenre fel legyél készülve.

4. Nálatok a sulidban tartottak felkészítő órákat, vagy mindenki otthon, egyedül készült fel rá?

Igen tartottak, órák után összegyűltek a nyolcadikasok és megoldottuk az előző évek felvételi feladatait. De természetesen én mellette is készültem ezerrel.

Mennyire izgultál a felvételi miatt? Hogy érzed? Szerinted jól sikerült?

Nem nagyon, eleve nem vagyok olyan nagyon izgulós típus. Az elején még talán, de egy idő után már lenyugodtam és nem volt nagy szám. Úgy érzem, hogy jó lett. A matek 29, a magyar pedig 26 pontos lett. Lehet, hogy jobb is lehetett volna, és igen, vannak, akiknek sokkal jobb lett pontszámilag, de én örülök ennek.

5. Szerinted jó dolog a felvételi?

Igen szerintem alapjában jó dolog. Bár teljesen más van a tananyagban, amit ilyenkor tanulunk, mint amit a felvételiben kérdeznek szóval nem igazán összerakható.

6. Mi a véleményed arról, hogy sok sulinál többet ér a felvételi, mint az eddigi teljesítmény? Szerinted ez mennyire van így rendben?

Szerintem ez így nagyon nem oké. A felvételi írása közben nagyon lehet izgulni, emiatt sokkal rosszabbul teljesíthetünk, mint ahogyan szeretnénk, tudunk és elvárják tőlünk. A többi teljesítményben és szerzett jegyekben sokkal több munka volt, mint a felvételi írásban.

7. Van valami, amit üzennél a felvételiző társaidnak?

Azt, hogy senki sem rontotta el, bármennyire is azt hiszi. Mindenki a saját módján jól megírta. Lehet, hogy nem úgy sikerült, mint ahogyan szeretted volna valamilyen oknál fogva, de emiatt ne ostorozd magad és tudd, hogy ez nem a világ vége.

8. Van valami, amit üzennél a leendő felvételizőknek?

Készüljetek időben, de ne stresszeljetek rajta. Az a lényeg, hogy ne izguljatok, mert akkor nem fogtok tudni koncentrálni. Nem olyan nehéz ez, csak időben kell elkezdeni gyakorolni, meg fontos, hogy logikusan gondolkozzatok, mert sokszor vannak becsapós feladatok. És a végén, ha van időtök, mindenképp nézzétek át, mert lehet, találtok még benne hibát.

Készítette: Érsek Boglárka, Alföldi Andrea 9/B

Városi diákbál

Az utolsó pillanatban beszéltek rá

Korábban is hallottam már a diákbálról, viszont eddig nem igazán vettem részt nagy, városi eseményeken, de most pár osztálytársam rábeszélt, hogy tartsak velük.

A bál

Az estet Január 18-án tartották, 19:30-as kezdéssel, a Mol Arénában. Egy kicsivel előbb is érkeztem, de már ekkor rengeteg fehérvári diák kis csoportokban beszélgetett az előcsarnokban. Fent az emeleten, a buli igazi helyszínén már zenélt a Boka Boogle Trió. A több száz diák kényelmesen elfért a rendezvény helyszínén. A bált városunk polgármestere nyitotta meg rövid beszédével. A köszöntő után az idei fehérvár hangjának döntőse, Morvai Anna énekelt, majd a diáktanács indította be a retro hangulatot táncukkal, a kornak megfelelő ruháikkal. Ezt követően a BSW adott koncertet, akik nagy bulit csaptak. Mindenki egyszerre énekelte a számaikat és ők is aktívan belevonták a koncertbe a közönséget. A banda fellépése után szerettünk volna egy kicsit levegőhöz jutni, a zenétől távolabb megittunk egy üdítőt. Körbe nézve jó volt látni a sok diákot, akik a fotósarokban lőttek egy- egy bohókás képet vagy csak egyszerűen összeültek baráti beszélgetésre. Az első pillanattól remek ötletnek tartottam ezt a rendezvényt, ahol városunk fiataljai ismerkedhetnek meg, köthetnek, barátságokat vagy csak összefuthatnak régi ismerőseikkel. Olyan haverokkal találkoztam, akikre nem is számítottam, jó volt velük néhány szót váltani. Mielőtt DJ Revolution érkezett volna, bemutatkoztak a bálkirály és bálkirálynő jelöltek. Ezután megint a buli kihagyhatatlan elemei, a legjobb slágerek következtek. Eddigre már oldódott a hangulat egyre többen táncoltak, a jelenlévők szemmel láthatóan nagyon jól érezték magukat. A tánctéren csak retro szerkóban lévő táncolókat láthattunk, ameddig csak a szemünk ellátott. Nemhiába, mert a bál témája kimondottan az ötvenes- hatvanas évek voltak. Sajnos az eredményhirdetést és a tombolasorsolást már nem tudtam megvárni, de a barátaimtól hallottam, hogy a bált követő after party is remek hangulatban telt.

diakbal

Jövőre a bál már kötelezően a naptáramban lesz

Meg vagyok győződve, hogy ezen a bálon mindenki fantasztikusan érezte magát. A diákok végre kiszakadhattak az iskola „szürke hétköznapjaiból”. A jövő évi diákbált, pedig már hazafele úton beírtam a képzeletbeli naptáramba.

Interjú

Édesapám Rozs Viktor a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozik 26 éve hivatásos pénzügyőrként. Jelenleg a Fejér megyei Adó-és Vámigazgatóságon Rendészeti Főosztályvezetőként tevékenykedik Székesfehérváron. A vele készített interjúban a napi munkáját és a hivatal működését szeretném bemutatni.

Mik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fő feladata a költségvetési bevételek biztosítása, az adók beszedése. Ilyen adó például az általános forgalmi adó, amit fő szabályként minden termék után meg kell fizetni és mértéke 27%. A vállalkozások bevétele illetve nyeresége után is kell adózni, illetve nagyon fontos, hogy mindenkinek kell személyi jövedelemadót fizetnie az éves bevételei után. Az adók mellett fontosak a vámbevételek, amik a külföldről - főleg az Európai Unión kívüli országokból (pl. Kína, USA)- érkezett termékekre kell fizetni. Külön kategória a jövedéki termékek (cigaretta, alkoholtermékek, üzemanyagok) után fizetendő jövedéki adók, ezek a termékek árának jelentős részét képezik. Továbbá még nyomozati, illetve szabálysértési jogköre is van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak meghatározott gazdasági bűncselekmények vagy szabálysértések esetén.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a magyar költségvetés mekkora százalékát biztosítja?

Nem sokan tudják, hogy ez a szám 97%, mivel csak önkormányzati adóbevételek vannak ezeken az adókon kívül.

Mi történik akkor, ha valaki nem fizeti be ezeket az adókat?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belül erre van egy külön végrehajtási szakterület, ahol ezeknek az „elmaradt” adóbevételeknek a behajtásával foglalkoznak.

Ez a behajtás a gyakorlatban hogyan történik?

Először írásban felszólítják az érintettet, hogy fizesse be az elmaradt közterheket, illetve annak kamatait. Ha ez határidőre nem történik meg, akkor megpróbálják magánszemély esetén a fizetéséből, cégnél a bevételeiből beszedni. Ha ez sem sikerül ingó vagy ingatlan végrehajtást végeznek.

Mi az ingó, illetve ingatlan végrehajtás?

A cégek vagy magánszemélyek vagyonát a nyilvántartásokból lekérdezik. Ingó dolgok esetében főleg gépkocsi, ingatlanok esetén pedig lakóház, telek jöhet szóba. Ha az adós nem fizet elidegenítési tilalmat rendelnek el, legvégső esetben elárverezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elektronikus árverési oldalán.

Bemutatnád a feladataidat?

Rendészeti Főosztályvezetőként két osztály napi munkavégzését felügyelem. Az egyik osztály neve EKÁER Ellenőrzési Osztály, a másik osztályt EKÁER Ügyeleti Osztálynak hívják.

Ezeknek az osztályoknak mik a fő tevékenységeik?

Az Ellenőrzési Osztály főleg hivatásos pénzügyőrökből áll, akik 12 órás váltószolgálatban főleg közúti ellenőrzéseket végeznek. Ehhez megkülönböztető jelzéssel ellátott gépkocsival rendelkeznek, sokszor látni őket az M7 autópályán. Az Ügyeleti Osztályon dolgozók 24 órás váltószolgálatban a járőröket irányítják.

Mindkét osztály elnevezése az EKÁER szóval kezdődik. Ez mit jelent?

Az EKÁER szó az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer rövidítése. Ennek a lényege, hogy a közúton szállított termékek egy bizonyos részének adatait ebbe a rendszerbe előre be kell jelenteni. Ezeket a bejelentéseket a közúti megállítás során a járőrök a szállítmányokat ellenőrzik, ha eltérést tapasztalnak, erről jegyzőkönyvet vesznek fel, majd jogsértést állapítanak meg.

A járőrök munkája miben különbözik a rendőrök munkájától?

A rendőrök közúton főleg közlekedési szabálysértésekkel foglalkoznak, a pénzügyőr járőrök pedig a gazdasági és jövedéki jogsértéseket próbálják felderíteni. A mi járőreinknek is ugyanazon jogaik vannak mind a rendőröknek (gépkocsit megállíthatják, illetve kényszerítő eszközeik is vannak).

Mik azok a jövedéki jogsértések?

Közúti ellenőrzések során sokszor találkoznak olyan autókkal, amikben olyan dohány vagy alkoholtermékek vannak, amik után nem fizették meg az adókat. Ez főleg külföldi vendégmunkások esetén fordul elő, akik Nyugat Európában dolgoznak és Magyarországon átutaznak.

A járőrök még milyen jogsértésekkel találkoznak?

Többször előfordul olyan szállítmány, amiben hamis termékeket próbálnak meg illegálisan kijuttatni az országból. Ezek főleg hamis parfümök, mosószerek, ruhaneműk (pólók, cipők). Ezekben az esetekben szakértő megállapítja, hogy a termékek hamisítványok, és lefoglalásra kerülnek. Ilyenkor az elkövető ellen pedig büntetőeljárás indul. A lefoglalt termékek szinte minden esetben megsemmisítésre kerülnek, mivel nem tudni milyen anyagból állították őket elő.

Készítette: Rozs Fanni

Interjú Benedek Jenő úrral, a Sárkeresztúri Általános Iskola nyugalmazott intézményvezetőjével

Nemsokára három éve lesz, hogy nyugdíjba vonult, nem hiányzik az iskola?

Hiányozna, de nem szakadtam el teljesen az iskolától. Már harmadik éve, hogy óraadóként jelen vagyok az iskola mindennapjaiban. Szeretem az iskolai zsongást, jól érzem magam a diákjaim és kollégáim között.

Pályafutása során több kitűntetésben részesült (2014 – Elismerő oklevél – Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2017 – Bokros János díj – Sárkeresztúr Község Önkormányzata, 2019 – Klebelsberg Kuno díj – Fejér megyei Közgyűlés). Melyiknek örült legjobban?

Minden kitűntetés értékes, elismerése a sok éves munkámnak. Megerősítése annak, hogy ez a munka hasznos volt. Mindenikre egyformán büszke vagyok. Ugyanakkor fontosnak tartom kiemelni a nevelőtestület támogatását. Náluk nélkül mindez nem valósulhatott volna meg.

Mindig tanárnak készült?

Gyermekként, általános iskolás koromban biztosan nem. Meghatározóak a gimnáziumi évek voltak, olyan rendkívüli tanárokkal, akiket a pályafutásom alatt mindvégig példaképeimnek tekintettem. Ott a gimnáziumba döntöttem el, hogy tanár leszek.

Hol született? Milyen volt a gyermekkora?

Székelyföld egy csodálatos kisfalujában, Kisbaconban születtem. Itt jártam általános iskolába, itt töltöttem gyermekorom játékos, gondtalan éveit, s itt szerettem meg a könyvet, az olvasást. A falut és környékét belengte a nagy mesemondó, Benedek Elek szelleme. Szerencsésnek mondhatom magam, mert miután kiolvastam a családunk bírtokában levő könyveket, Flóra néni - Benedek Elek legkisebb lánya - irányításával Elek apó könyvtárában búvárkodhattam. Így tudtam olyan történelmi és szépirodalmi írásokhoz hozzájutni, amelyek az akkori Romániában nem lehettek kereskedelmi forgalomban.

Hol végezte tanulmányait? Miért épp a fizika – kémia szak?

Az általános iskola elvégzése után a Baróti Szabó Dávid Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat. A szakosodás eldöntésében nagy szerepük volt az ottani tanáraimnak, akik megszeretették és magas szinten tanították a fizika, kémia tantárgyakat. Mint már említettem, ők a példaképeim. A Tanárképző Főiskolát Marosvásárhelyen, az egyetemet Kolozsváron a Bábes-Bólyai Tudományegyetemen végeztem el. A gyakornoki és szakvizsgát is Kolozsváron teljesítettem. A közoktatásvezetői szakvizsgát a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem meg 2002-ben, a portfoliót 2014-ben állítottam össze.

Mit jelent önnek pedagógusnak lenni?

Pedagógusnak lenni hivatás. Nincs szebb, mint kellő türelemmel, következetességgel, a fokozatosság betartásával átadni azt az ismeretanyagot, melynek birtokában a diák később már maga tudja folytatni a tanulást. Az érdeklődés felkeltése és annak éberen tartása elengedhetetlen a sikerhez.

Milyen tanítási módszereket tart hatékonynak?

Közel 43 éves pályám alatt sokat változott a fizika – kémia tanításának a módszertana. A hagyományos frontális tanítási módszer mellett, hatékonyak a differenciált rétegmunka, a kooptechnika, a projektmunka stb., de alapvetően arról van szó, hogy az alkalmazott technikákat mindig a csoport/osztály képességeihez kell igazítani. Meg kell tanítani tanulni a diákokat. Dolgozni egyénileg és csoportban, arra, hogy az infokommunikációs eszközöket, hogyan használják fel új, hasznos ismeretek megszerzésére.

Milyen plusszal kell rendelkezniük a diákoknak, ahhoz hogy sikerrel vegyék az akadályokat?

Kitartással, kreativitással, az új iránti fogékonysággal. Az általános iskola elvégzésekor a pályaválasztás óriási nehézséget okoz. Azok a tanulók, akik gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, azok időt nyernek. Mások szakmát fognak tanulni, ami vagy tetszeni fog, vagy nem. Az is előfordul, hogy szakmák szűnnek meg, újak jönnek létre. Ez velejárója a gyors műszaki fejlődésnek. A diákságnak tudnia kell, hogy bármilyen szakma megszerzése nem biztos „végállomást” jelent. Fel kell készülniük egy életen át tartó tanulásra, ha kell újrakezdésre.

Mi volt a motivációs erő hosszú pályafutása során?

A pedagógus mindennap új erővel és hittel indít. Mert érhetik és érik is kudarcok, de hisz az újrakezdésben. Hiszi, hogy pozitív irányt adhat diákjainak, hogy segít önmaguk megismerésében, tehetségük fejlesztésében, önbecsülésükben. Hiszi, hogy munkájának sikerességén múlhat a társadalom állapota, az emberek egymáshoz való viszonya, szakmai felkészültsége. Ez a felelőségtudat adott erőt a mindennapokban. Hittem és hiszem, hogy minden tanítási nap egy lépcsőfok volt diákjaim látókörének kiteljesedésében.

Hány évig dolgozott vezetői beosztásban?

Az aktív 40 évből összesen 19 évet. A funkció megnevezése sokszor változott aszerint, hogy éppen hogy rendelkezett az aktuális Közoktatási törvény. Így voltam iskolaigazgató, tagintézményvezető és intézményvezető is.

Pedagógusként vagy vezetőként érezte hasznosabbnak munkáját?

Mindkettőnek megvan a maga szépsége és nehézsége. Beosztott pedagógusként sokkal több idő van a tanulókkal foglalkozni. A vezető nemcsak a diákokért, hanem az iskola alkalmazotti közösségéért is felelősséggel tartozik. A rendszerváltás utáni idők közoktatásában történő változások sokat rontottak a pedagógusi munka megítélésében, ráadásul a feladatok csak sokasodtak a fenntartó, az elvárások pedig a szülők részéről. Nem csoda, hogy kevesen választják már ezt a pályát.

Mi jelentette az ön számára a feltöltődést? Van hobbija?

Szeretek utazni, túrázni. Kíváncsi vagyok más népek kultúrájára. Elsősorban a Kárpát-medence természeti és épített örökségének megismerésére fordítottam sok energiát, de más európai országokba is ellátogattam. Ezeket az utazásokat érdeklődésem tükrében magam terveztem meg, majd a családommal minden évben több ilyen útvonalat jártunk be.

Hogyan tovább?

Úgy tervezem, hogy az idei tanévvel befejezem a tanítást, de továbbra is szívesen segítek véleménnyel, jó tanáccsal ha megkeresnek. Továbbá tervezem, hogy az időközben felnövő unokámmal ismét bejárom a történelmi Magyarország nevezetességeit.

Sok szerencsét kívánok hozzá és jó egészséget. Köszönöm az interjút.

Készítette: Puska Zselyke

Csókakői hagyományok

A regölés téli természetvarázslás jellegű, köszöntő népszokás, leginkább a Dunántúlon fordul elő. Karácsony másnapjától január hatodikáig a regösök (általában fiatal legények) járják a falut, és minden háznál regöséneket énekelnek, majd ezért cserébe ajándékokat kapnak.

Csókakőn idén is felidézték ezt a néphagyományt. Az immáron 3 éve rendszeresen megrendezett eseményt a Csókakői Barkóca Berkenye Néptáncegyesület vitte végbe december 28.-án. Az egyesület fiai minden évben kis csapatokba szerveződnek és a falut körbejárva ostorukat csattogtatva mennek be a házigazdákhoz jókívánságukat elmondani. Ilyenkor általában énekelnek is egyet. Ilyenkor a házigazdák általában egy kevés étellel és alkohollal köszönik ezt meg. Mivel ez az esemény tél közepén történik, ezért mindig valamilyen régi szőrme kabátot vesznek fel a fiatalok, hogy meg ne fázzanak.

A néptánc egyesületet Bognár Gábor vezeti. Az ő gondolata volt a mostani regölés is. Megkérdeztem Gábort, hogy hogy jött ez az ötlete. „Gondoltam jólenne a falut egy kicsit visszább kalauzolni a régebbi időke és a fiatalságot is kimozdítani picit az otthonukból, a négy fal közül. Erre nincs is jobb lehetőség mint, egy néphagyományt felidézni ugyanis ez számukra jó mivel nagyon jól szórakoznak, a falunak is jót tesznek és közben még tanulnak is valamit elődjeikről, hogy ők hogyan is töltötték a két ünnep közötti időszakot. Ez nem olyan mint, egy focicsapat. A focit nem szereti minden fiatal, de viszont ismerkedni meg a barátaival lenni annál inkább. Így hát Bognár Katával megragadtuk a lehetőséget és kihirdettük az iskolában ezt az eseményt és elég sokan jelentkeztek.”

A néptánc egyesület természetesen nem csak a regölés hagyományának megőrzését tekinti feladatának. Rengeteg fellépés, hagyomány színezi be a gyermekek és fiatalok mindennapjait. Az egyesületet immáron 11 éve működtetik és ennyi idő alatt bizony számos helyre eljutottak, mint Luxemburg, és Lengyelország. A társaságban minden korosztály megtalálható egészen 5-70 évesekig.

Belső szemlélőként azt vettem észre, hogy ez az egyesület nemcsak a néptánc csoport, nemcsak egy tánc egyesület, hanem egy egész nagycsalád, ami akárkit képes befogadni, és ha kell, lelki támaszt is tud neki nyújtani. Ez valószínű a tánc öröme miatt is van. A legjelentősebb hagyomány, amit már 250 éve tartanak az a szüreti felvonulás, ami egy egész falu ünneplése, ahol egy ember sem marad otthon. A lakosok ilyenkor a termést ünneplik és a bort. Az iskolások is és a néptáncosok is táncot adnak elő. Mindenesetre Csókakő egy tökéletes turisztikai látványosság, főleg ősszel, mikor az egész falu ünnepel.

Készítette: Szabó-Galácz Levente
Copyright © 2009 Kodolányi János Gimnázium
H-8000 Székesfehérvár, Szabadságharcos út 57. Tel: 22/502-331
Impresszum

EFOP LOGO